west bay

25 mérföldre, a szomszédos megyében, Dorsetben található West Bay kikötővároska, a mai napon oda tettünk látogatást. Viszonylag gyorsan kijutottunk Yeovil-ből, miután Zsolti vett egy térképet; egészen addig bolyongtunk a körforgalmak hálózatában, ugyanis a Google Maps útvonalrészletezője nem igen használható a térkép nélkül.

Miután ráleltünk a helyes útra 40 percnyi autózás várt ránk. Rengeteg kis falu, farm és tanya van Dorsetben (is), itt található pl. a Spektrum TV-ből ismert River Cottage is. A főbb utak egyébként jó helyi szokás szerint szűkre vannak méretezve. Ennél már csak a mellék utak rosszabbak, melyek gyakorlatilag egysávosak, jobbról-balról pedig 2-3 méteres sövény veszi el a félreállás lehetőségét. Kb. 400 méterenként csináltak egy kis öblöt, ahol az egyik autó el tudja engedni a másikat. Valójában ez teljesen rendjén is van, hiszen a kis utakon nagyon-nagyon minimális a forgalom. Kivéve amikor a fő utakról baleset miatt átterelik a forgalmat, mint ahogy ez velünk meg is történt.

Itt van ni!

A 3066-os úton jöttünk már hazafelé, amikor egyszercsak teljes szélességű lezárással találtuk magunkat szembe egy autó és egy motor balesete miatt. Nem volt mit tenni, mellékutakra kellett térnünk, ami nagyon vicces volt, ugyanis a mellékútról nincs letérés, ha elindultál végig kell menned legalább a következő öbölig, ahol természetesen már állnak. Szerencsére azért különösebb fennakadás nélkül hazajutottunk.

No de térjünk csak vissza West Bay-hez! Amikor megérkeztünk 1 fontért vettünk 2 órányi helyet a parkolóban, ami pár száz méterre van a parttól. Az óceán és a szárazföld között egy termetes kavicshalom állja útját a kíváncsi szemeknek, melyet a víz halmozott fel. Egyébként az egész part kavicsos, azonban nem olyan mint pl. az Adria nagy részén, ahol éles mészkőzúzalék van. Itt a víz gömbölyűre koptatta és teljesen elaprózta a kavicsokat, átlagban 4-5mm-es egy-egy kavics. Járni rajta nagyon nehéz.

A nagyobb kavicsos partszakasz mellett balra volt egy sziklás part, ahol a sziklafal nem közvetlenül a víz partján volt: a kettő között lehetett vagy 50 méter. Egyébként a sziklafal nem is igazából szikla volt, hanem homokkő, vagy lösz. A szél és a víz nagyon szép formákat koptatott bele, teljesen jól látható a keményebb és a puhább anyag rétegződése. A fal és a víz közötti szakasz volt kijelölve kutyák tréningezésére és bizony kutyusok azok bőven voltak! Néhány szót beszélgettem egy idős hölggyel, akinek a 8 hónapos fehér-fekete tarka kutyusai (majd Norka megmindja hogy milyen fajták pontosan), nagyon jópofák, de rém rosszak voltak. Igazából az összes kutya élvezte a vizet, ami 15-16 foknál nem lehetett melegebb. Persze az alattvalók bementek fürdeni, nekik ez már valószínűleg kellemes hőmérséklet.

Természetesen képek is készültek, melyeket itt nézhettek végig. Itt említeném meg hogy jópár rövidfilmet is csináltam, hamarosan azok is bekerülnek a megfelelő bejegyzés alá, de írni fogok egy összefoglalót, hogy pontosan hol is érdemes filmek után kutakodni.

A bejegyzés dátuma: 2007 júl. 8 14:47 Kategóriája: Autó, Kirándulás. A válaszokat nyomon követheted RSS 2.0 csatornán. Írhatsz üzenetet vagy trackback -en keresztül hivatkozhatsz a saját oldaladról.